Nem könnyű a válasz, hiszen egy sor technikai adat előttünk ismeretlen. (Talán a kiépítendő európai rakétavédelmi rendszer része? Hiszen a radarok adatait nyíltan leközlik egyes nyugati katonai évkönyvek. Akkor ennek a radarnak a minimális lehetőségei miért nem ismerhetők meg? Például az, hogy milyen távolságokon, mely magasságon közeledő repülőeszközöket derít fel?) A HM szerint ilyen adatokat eddig senki nem kért. Kértek, de kijelentették, hogy azok titkosak! Ezt sajnos, el kell fogadnunk, mint ahogyan azt is, hogy ez a helyszín kedvező lenne, ha. csupán technikai szempontokat veszünk figyelembe. A technikai követelményeket azonban gyakran felülírják a harcászati-hadműveleti, hadászati és egyéb, nem lényegtelen megfontolások.

Nézzünk a technikai szempontokat.

A radart azért kell ilyen magaslatra telepíteni – mondják a szakemberek, - hogy a kismagasságú felderítési zóna kitolódjon néhány km-rel. Ez elméletileg igaz! Azt azonban nem vetik fel, hogy ezzel a nagymagasságú felderítési mező távoli határa nem változik, vagyis ugyanennyivel nem tolódik ki. Ha azonban a radart a Láng Bizottság által is elfogadható helyszínnek ítélt Tenkes hegyre telepítenék, akkor a kis- és a nagymagasságú felderítési mező együttesen kitolódna 20-25 kilométerrel az országhatáron túli területre. Ez a nagysebességű repülőszerkezetek esetében fontos felderítési szempont. Az meg egyenesen érthetetlen, hogy miért lenne a legrosszabb a Tenkes. Ebben a szakértők is ellentétes véleményeket fogalmaznak meg, de a térképmetszetek sem támasztják alá.

A Tubes magassága 611 m. Pécs városa mintegy 2-300 méterre van a tengerszint felett. Ha igaz az, amit a radarszakértők mondtak, hogy a kisugárzási szög mínusz kettő fok, akkor mintegy 5-6 km-es körzetben a terep felett 100 m magasságon, onnan a radar telepítési helyéhez közeledve pedig ennél magasabban repülő eszközöket sem látja a radar. Vagyis éppen Pécs városa felett nincs radarmező, mert az a radar holtzónájába esik! Réskitöltő radarokkal ezeket a réseket minden irányból felderíthetővé kell tenni. A HM és a Láng bizottság jelentése szerint egyébként is 6-7 réskitöltő radarra van szükség 22-36 milliárdos költséggel. Akkor mi ez a nagy ragaszkodás a Tubeshez? A 3D radar határhoz közelebbi telepítésével a Pécstől délre fekvő holtzóna kiküszöbölhető. Egy holtzónával máris kevesebb lenne. Maga a Mecsek tömbje minden irányból akadályt képez a felderítésben. Ezért nem a tetejére, hanem a Mecsektől olyan távolságra kellene a 3D és réskitöltő radarokat – kevésbé sűrűn lakott  területre – telepíteni, mely távolságon a radar minimális felderítési magassága éppen a Mecsek tetőmagasságának felel meg. Vagyis a radarokat nem a tetejére, hanem inkább köréje, de legfőképpen a határ mentén kellene telepíteni, ha katonai érdekeket szolgál.

Ha tehát a RAT 31 DL 3D-s radart a határhoz közelebbi térségbe telepítenék, akkor Pécs városa felé közelítő repülőeszközök felderíthetővé válnának, a Pécstől délre lévő holtzóna pedig megszűnne. A Mecsek nyugati, keleti és északi területei feletti légtér radarfelderítését meg mindenképpen réskitöltő radarokkal kellene megoldani, Ezekre a réskitöltő radarokra véleményem szerint akkor is szükség lenne (sőt eggyel többre), ha a Tubesre telepítenék a radart, mert csak így tudják felderíteni a Pécs közelkörzetébe berepülő repülőeszközöket. Ezt a feladatot azonban a 3D radar is el tudja látni a határhoz közelebbi telepítés esetén és ráadásul nem csak a kismagasságú, hanem a kis- és nagymagasságú felderítési mező is kitolódna 20-25 km-rel az országhatáron kívüli terület fölé.

A Honvédelmi Minisztérium megbízása alapján készült a Láng bizottság szakvéleménye, amely az egyetlen eddig ismertté vált dokumentum. Ez a Tubest, mint helyszínt eleve alkalmatlannak nyilvánította környezetvédelmi, geográfiai és demográfiai okokra hivatkozva. Számítógépes módszerrel elkészítettünk néhány térképmetszetet, melynek alapján több, szóba jöhető helyszínt is prognosztizáltunk. Így szóba kerülhet Ólomhegy (Érsekcsanád ÉK, Rém ÉÉNY), Tenkes hegy (408 m), Liszó (Nagykanizsa DK-15-20 km), Hollófészek (358 m; Pécs ÉNY, kb.25 km), és sok más terület a határhoz közelebbi körzetekben.

A térképmetszetek jól mutatják, hogy a keletkező kisebb holtzónák, (amelyek egyébként vannak) csak néhány fokos sávban akadályozzák a kismagasságú felderítést, amelyeket a réskitöltő radarok felderítési zónái lefednének.Ha a szakértők által prognosztizált lefedettségi területeket vizsgáljuk, akkor érdekes következtetésekre juthatunk:

Bánkút, Békéscsaba és Liszo települési helyeken levő radarok együttes lefedési lehetősége: 100 méter magasságon 71% - 69398 km²; 500 méteren 85% - 152675 km²; 1000 méteren 90% - 180 434 km². Ugyanez Békéscsabai, Bánkúti és a Zengőre telepített radarok esetében: 100 méteren 79% -76338 km²; 500 méteren 88% -159615 km²; 1000 méteren 93% és 187 374 km². Vagyis Liszó esetében kismagasságon a három radar lefed egy országnyi területet (melynek egy része az országhatáron kívülre esik), 500 m magasságon csaknem két országnyi területet, efölötti magasságokon lévő lehetőségekről ne is beszéljek.

A Zengőre vagy a Tubesre telepített radarral együtt a Bánkút és Békéscsabai valamennyi magasságon csak 7.000 km²-rel nagyobb (84 x 84 km-es) területet fed le. Ez Magyarország területének mindössze 7,5%-a! Ezért a 7,5%-ért dacol a HM a pécsiekkel. Nevetséges! Egyébként a Tubesről éppen Paks irányában van holtzóna. Réskitöltő radarokkal a probléma kezelhető! Vagyis a Tubesre való telepítés nem az egyetlen lehetséges technikai megoldás, hanem csak gazdaságossági szempontból lehet az (bár ezt is kétlem)

Mi a megoldás?

Szakszerűen megválasztott telepítési helyekkel a kismagasságon lévő holtzónák minimáslisra csökkenthetők, ugyanakkor a 3D radar határmenti telepítése esetén kitolódik úgy a kis-, mint a nagymagasságú felderítési zóna és Paks légtere is felderíthetővé válna. Egy átgondoltabb telepítéssel a HM megszabadulhatna a Pécsiek haragjától és a tetemes kártérítési igények kielégítésétől.

Katonai oldalról közelítve a kérdést felvetődik néhány biztonsági probléma is.

A radar olyan hadászati jelentőségű objektum, amit az „ellenség” elsőként fog elpusztítani. Ennek a tevékenységnek áldozatul eshet a város. A pusztító eszközök között azonban olyan szörnyűségek is vannak, mint az ún. nem robbanó nukleáris töltetek. Ezeket észrevétlenül lehelyezve egy objektum közelébe, folyamatos láthatatlan sugárzásnak teszik ki az ott élőket. Nincs olyan, hadászati, hadműveleti érzékkel megáldott ember a világon, aki egy ilyen objektumot ilyen frekventált helyre telepítene. Igyekeznek ezeket minél távolabbra telepíteni a nagyvárosoktól, fontos közigazgatási és katonai objektumoktól. Ma, amikor mindenki a terrorista veszélyt tartja a legveszedelmesebb biztonsági kihívásnak, erre nem gondol senki? Hová tűnt a logika, az „ellenség” fejével való gondolkodás? A radar csak egy „tégla” a (lég)védelemben. Aki csak a téglát ismeri és nem tudja, hogy miképpen épül fel belőle az egész, vagyis sok-sok téglából a palota, az csupán „téglagyáros”, és nem „építész”. - S aki nem tud építeni, az maradjon meg a téglagyártás mellett. A radar is csak egy „tégla” a légvédelmi rendszerben! Hallgassák meg a légvédelem „építészeit” is, a hadművészeket! Aki a biztonságot akarja kiépíteni, annak az „építész” fejével, vagyis hadműveleti szemlélettel kell gondolkodnia.

A másik igencsak fontos katonai szempont lehet, hogy veszélyhelyzetben egy ilyen hegytetőről semmiképpen sem lehetne áttelepíteni a radart biztonságos területre, hogy megvédjük az „ellenség” csapásaitól. (Mert erre is gondolnunk kell, mint mondotta az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának meghallgatásán a katonai szakember!)1* Az ott van, rögzített objektumként az ebek harmincadjára. Vagyis katonai konfliktus veszélye esetén ezt a radart mobil radarral ki kell váltani! Tőlünk keletebbre fekvő nagyhatalom igencsak kiművelt radarszakemberei 20-25 m magas mesterséges dombokra telepítik távolfelderítő radarjaikat, ahonnan veszély esetén pár órán belül áttelepíthetik biztonságosabb helyre. Mégis mérnek ezek a radarok azokról a dombocskákról földközeli magasságon és mintegy 800 km távolságig. Ilyen kis dombocskák találhatók Érsekcsanád körzetében (Ólom hegy) és innen a Baja, Mohács, Szigetvár vonalától délebbi területeken. Csak keresni kéne a Miniszterelnök által is megszabottak alapján.

Az meg csak hab a tortára, hogy a CMM a NATO Katonai Parancsnokságával folytatott levélváltásából kiderült, hogy a katonai szervezet nem erőlteti a lokátor Tubesen történő elhelyezését, megemlítve, hogy a helyszín kiválasztása az ország belügye, és hosszas hatástanulmányoknak kell megelőznie. Ezekből mind a mai napig érdemben egyetlen sem került nyilvánosságra.

A harmadik katonai szempont az, hogy a radar csak a megfelelő megsemmisítő, illetve ellentevékenységet folytatni képes légvédelmi eszközökkel együttesen képes rendeltetésének eleget tenni. A barcsi bombázás idején annyi lokátor volt a körzetben, hogy az egyik falut „lokátorfalunak”  nevezték el a lakók. Mégsem tudták megakadályozni a bombázást. A radar passzív eszköz, nem képes meghatározni a betolakodó szándékát, és csak az aktív, ellentevékenységre alkalmas légvédelmi eszközökkel együtt képez egységes egészet. Van ilyen? Ez az egységes egész hiányzott Barcsnál. (A jelen elmélet és gyakorlat szerint egyébként így sem lehetett volna megakadályozni a bombák kioldását!). A légi terrorizmus ideológiája sem állja meg a helyét. Minden repülőgépvezető tudja, hogy a fák magasságában repülve bármely radarrendszer kijátszható. Erre nem egy példa van az elmúlt évtizedekből. Egyértelmű tehát, hogy ez jelenleg nem a magyar légvédelmet hivatott egyértelműen biztosítani, hanem NATO gerincradar!

A radar telepítése köz- és magánérdekeket sért.

Van azonban egy közérdekű oka is annak, hogy miért nem telepíthető a Tubesre a radar. Az általános közérdek miatt, ami nem népszavazási, hanem törvényi kategória! Mégpedig:

Az általános közvélekedés szerint a potenciális vevők nem a radarhoz közeli ingatlanokat fogják megvásárolni, vagy ha igen, akkor a reálisnál jóval alacsonyabb áron. Az általános közvélekedés (86%) szerint ugyanis a radar sugárzásának hosszútávú integrált hatása ártalmas és ma még kiszámíthatatlan, ezért a pécsi ingatlanok árai a radartelepítés után jelentősen esni fognak. A HM arra sem hivatkozhat, hogy közcélú beruházás és műszaki érdek – optimális elhelyezés - miatt kell a Tubesre telepíteni a radart. Azért nem, mert csupán gazdasági okok vezetik arra, hogy így cselekedjen. A HM nem tudja igazolni, hogy a radar kizárólag csak a Tubesen építhető meg. Ugyanis a műszaki szükségszerűséget nem szabad összekeverni a gazdasági érdekekkel. A honvédelmi cél ugyanis másképpen is elérhető. Réskitöltő radarok telepítésével a felderítés a követelmények szintjén biztosítható. Ezért a jogellenesség alóli kimentésre nem hivatkozhat. A teljes felderítési lefedettség több radar telepítésével megoldható úgy, hogy a nagyváros ingatlantulajdonosait jogaik gyakorlásában ne, vagy a legkisebb mértékig zavarják. (Ptk. 100§) A radar határhoz közeli telepítésével azonban a kismagasságú felderítési lehetőségek biztosíthatók a Tubesre való telepítéssel megegyező paraméterekkel. Amennyiben azonban a zavarás indokoltan szükséges (ami jelenleg nem áll fenn!), akkor a HM a Ptk 108§-a értelmében kártérítést köteles fizetni a radart ellenző ingatlantulajdonosok részére. A zavarás azonban nem indokolt!!! Az effajta kockázatokat a HM „közérdekre”, „közcélú tevékenység folytatására”, hamis illúziókra épített „honvédelmi érdekekre” hivatkozva a tulajdonosokra jogszerűen nem háríthatja át. A radar telepítése meghaladja az ingatlan eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosítás kereteit. Telepítésével a HM a pécsi lakosokra hárítja át a telepítés miatt fellépő károkat, holott azt az adózók pénzéből építi meg, és az adózóknak kell együttesen a kártérítések összegeit állni. Több tízezer tulajdonos kártérítéséről lehet szó! Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzati testület is kártérítési igénnyel léphet fel a turizmus lehetőségeinek korlátozása és az ebből eredő bevételvesztés miatt.

Ekkora kártérítést nem lehet az adózók nyakába varrni! Ekkora költséggel a probléma kezelhető a radar más helyre való telepítésével és a réskitöltő radarok szakszerű elhelyezésével. Áttelepítésének költségkihatása nem jelentős, mert csupán adaptálni kell a telepítést egy másik helyszinre.

Más megoldásra van tehát szükség! Ezt követeli mintegy 40 ezer pécsi lakos, Ma azonban csak egyetlen szempont lebeg a tervezők előtt: az idő. Egy újabb helyszín további késedelmet okozna. Az időcsuszás nem következne be, ha a HM nem egy helyszinben gondolkodik 2005 novemberétől. A további költségekről csak annyit: a demokrácia pénzbe kerül! Bár meg lehetett volna spórolni, ha alapos előkészítés és egyeztetés után terveztetik meg a telepítést. Ha a telepítés a Tubesre mégis megtörténik, az a pécsiek számára „olcsó demokrácia” lesz. Ütött az igazság órája! A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke bebizonyíthatja demokrácia iránti hűségét, megmutathatja, hogy mennyire érzékeny a népi kezdeményezésekre, a civil szervezetek véleményére és mennyire elkötelezett a környezetvédelem magasztos eszméjéhez. Kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy vizsgálja felül eddigi döntését és kérje fel a szakembereket, hogy találjanak a radar számára más területet.

Dr. Mészáros Gyula

egyetemi docens, repülőszakértő