Pécs, a száz pontos listavezető

Dr. Csapó Tamás geográfus felkavarta a régióközpont szerepkörre vágyó városok vezetőinek lokálpatrióta lelkületét. A vizsgálódás eredménye azt mutatja, hogy a 22 megyei jogú város közül Pécs a leggazdagabb a regionális funkciókban.

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola társadalomföldrajzi tanszékének vezetője jelenleg a Pécsi Tudományegyetem földrajzi doktori iskolájának tagja. Habilitáció előtt áll: épp a regionális funkciókat felmérő kutatása lesz majd a minősítésre benyújtott anyag. Másodállásban egy évvel ezelőttig dolgozott a MTA Regionális Kutatások Központjában is, amíg annak szombathelyi csoportja meg nem szűnt.

– Két éve egyik tanszéki kollégámmal végeztünk hasonló jellegű kutatást, de csak Nyugat-Dunántúl megyei jogú városaira kiterjedően. Nagy érdeklődést váltott ki, ezért folytattam – meséli a másfél éves munka előzményét.

– Milyen szempontok alapján dolgozott?

– Azt kutattam, hogy Magyarországon milyen regionális funkciók léteznek, hány van belőlük, hány új keletkezett. Összesen 78-féle regionális funkciót tudtam felfedezni. Jellegük alapján négy csoportba soroltam a funkciókat, és megnéztem, melyik városnak hány van belőlük. Végül rangsorba állítottam a 22 megyei jogú várost a betöltött regionális szerepkörök alapján.

– Miket tekinthetünk regionális funkcióknak? Mennyire szaporodott a számuk?

– Azok a regionális funkciók az intézményeknél és gazdasági szervezeteknél, amelyek vonzáskörzete legalább két megyére kiterjed. A 78 ilyenből 23 jött létre 1990, de főleg az 1996-os területfejlesztési törvény és az 1998-as Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása után. Az államigazgatás mellett a gazdasági szféra is rámozdult erre a folyamatra.

– Milyen módszert alkalmazott a pontozásnál?

– A rangsor nem a darabszám alapján jött össze, mert a funkciók nem egységesen ugyanannyit nyomnak a latban. Súlyozni kell gyakoriságuk, illetve vonzáskörzetük nagysága szerint, másrészt nem lehet azonosan számítani egy főiskolát és egy sokkarú egyetemet. A súlyozásnál 1-től 4-ig terjedően kaptak pontokat a funkciók.

– Néhány példa jobban megvilágítaná a szisztémát...

– Ha valamilyen funkcióból annyi van, ahány régió, akkor egy pontot ér a városának, ha kevesebb, akkor kettőt, mint például a bányakapitányságok, amelyekből öt van. Kevés 4 pontos szerepkör akad. Ennyit kaptak a nagy universitások: a debreceni, a pécsi és a szegedi. Más példa: egy városi kórház is fogadhat betegeket a szomszédos megyéből is, de egy klinika országrészre kiterjedő súlyú. A kórház tehát 1, a klinika 4 pontot ér az értékelésemben. A listavezető Pécs súlyozott összpontszáma kerek 100 lett. Ez nem azt jelenti, hogy mind a 78 funkció hiánytalanul megtalálható ebben a városban. „Csak” 59 van, de Pécs darabszámalapon is első.

– A négy kategóriában külön-külön miként szerepel Pécs?

– Állami dekoncent-rált szervek és intézmények kategóriájában Pécs Debrecen után a második, a gazdaság és infrastruktúra témakörben első, az oktatás és kultúra, illetve egészségügy, szociális (és egyéb) terület kategóriában Szegeddel holtversenyben megosztva első.

– Mi volt a mérce a gazdasági és az infrastruktúra kategóriájában?

– Nem a cégek árbevételei határozzák meg regionális súlyukat, hanem területi kihatásuk, vonzáskörzetük. Tehát az számított, hogy melyik városban van például postaigazgatóság, vasútigazgatóság, regionális televízió, rádió, a nagy kommunális szolgáltatóknak (villamosáram, gáz ) hol van a területi központja, de az is, hogy hány hipermarket van egy-egy városban.

– Milyen tanulsággal járt a vizsgálat?

– Megfigyelhető a tömegvonzás ereje: oda jutottak az újabb funkciók, ahol már több volt. Például Pécs 12, Kaposvár 6 új regionális funkciót kapott, ezen felül a bankok, biztosítótársaságok, más gazdasági szervezetek köréből három cég Kaposvárt, hat pedig Pécset választotta területi központjának. Az is tanulság, hogy a néhány város régióközponti szerepet áhítozó, nagyravágyó céljainak megalapozottságát nem igazolta a vizsgálódás. Megyei jogú városaink a súlyozott számítás szerint ilyen hierarchia szerint besorolhatók.

Egyértelmű regionális központok:

Pécs,

Szeged,

Debrecen.

Regionális központ, hiányos funkciókkal:

Miskolc,

Győr.

Több regionális funkcióval rendelkező felsőfokú központ:

Veszprém, Szombathely, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Kaposvár és Kecskemét.

Néhány regionális funkcióval rendelkező felsőfokú központ:

Eger, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Békéscsaba.

A többi regionális funkcióval alig rendelkező részleges felsőfokú központ.